Időpontok: 2020. május 24
Utazás: autóbusszal
Étkezés: ebéd (halászlé + második fogás)
SZEGED – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel és Szabadka mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen mintegy ötven épület őrzi a szecesszió különleges világát: bérházak, lakóházak, egyházi intézmények, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényében pompáznak. A magyar építészetben különösön fontos szerepe van a szecessziónak, azon belül is Szegednek. A híres nagy árvíz után ugyanis szinte a semmiből épült fel az egész város, és a 20. század elején még mindig bőven volt elég hely ahhoz, hogy a belvároson rajta hagyja a nyomát az új, divatos stílus. Ez pedig az éppen akkoriban terjedő szecesszió volt, annak is leginkább a magyaros irányzata.
A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. Több épülete is a maga korában különleges volt. A REÖK-PALOTA az építész fő műve, a floreális szecesszió különleges megnyilvánulása. A palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik, minden kis részlete valamiről mesél. A magyar szecesszió minden szépsége megtalálható itt: a virágok, a kecses ívek, indák, és madarak, a kidolgozott ablak- és ajtókeretek, de még a tetőt a sarkon lezáró stílszerű fekete sas figura is fantasztikus látványt nyújt. A megrendelője Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván volt. A gazdag földbirtokos egy különleges családi házat szeretett volna, így épülhetett fel ez a ház a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán. A palota többször is átesett felújításon, míg végül az épület 100. születésnapján nyitották meg ünnepélyesen a Regionális Összművészeti Központ névre keresztelt (REÖK) palotát, mely így tovább örökítette korábbi nevét. Ma időszaki képzőművészeti kiállításoknak ad otthon.
Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógáját is Szegeden találjuk. A többféle stílust megjelenítő ÚJ ZSINAGÓGA üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek.
Sétánk során érintjük a város 15 LEGJELENTŐSEBB SZECESSZIÓS ÉPÜLETÉT, majd a nap utolsó programjaként estebéd egy halászcsárdában. Érkezés Budapestre az esti órákban.
Utazás: autóbusszal
Étkezés: ebéd (halászlé + második fogás)
SZEGED – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel és Szabadka mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen mintegy ötven épület őrzi a szecesszió különleges világát: bérházak, lakóházak, egyházi intézmények, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényében pompáznak. A magyar építészetben különösön fontos szerepe van a szecessziónak, azon belül is Szegednek. A híres nagy árvíz után ugyanis szinte a semmiből épült fel az egész város, és a 20. század elején még mindig bőven volt elég hely ahhoz, hogy a belvároson rajta hagyja a nyomát az új, divatos stílus. Ez pedig az éppen akkoriban terjedő szecesszió volt, annak is leginkább a magyaros irányzata.
A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. Több épülete is a maga korában különleges volt. A REÖK-PALOTA az építész fő műve, a floreális szecesszió különleges megnyilvánulása. A palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik, minden kis részlete valamiről mesél. A magyar szecesszió minden szépsége megtalálható itt: a virágok, a kecses ívek, indák, és madarak, a kidolgozott ablak- és ajtókeretek, de még a tetőt a sarkon lezáró stílszerű fekete sas figura is fantasztikus látványt nyújt. A megrendelője Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván volt. A gazdag földbirtokos egy különleges családi házat szeretett volna, így épülhetett fel ez a ház a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán. A palota többször is átesett felújításon, míg végül az épület 100. születésnapján nyitották meg ünnepélyesen a Regionális Összművészeti Központ névre keresztelt (REÖK) palotát, mely így tovább örökítette korábbi nevét. Ma időszaki képzőművészeti kiállításoknak ad otthon.
Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógáját is Szegeden találjuk. A többféle stílust megjelenítő ÚJ ZSINAGÓGA üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek.
Sétánk során érintjük a város 15 LEGJELENTŐSEBB SZECESSZIÓS ÉPÜLETÉT, majd a nap utolsó programjaként estebéd egy halászcsárdában. Érkezés Budapestre az esti órákban.
SZEGEDI SZECESSZIÓ (EBÉDDEL!)
A részvételi díj a belépőjegyek árát (kb. 1.000,- Ft) nem tartalmazza!
A változtatás jogát fenntartjuk!
|
HARIS TRAVEL CLUB1075 Budapest, Károly körút 11. 3. emeletTel: +36 1 317-2354, + 36 1 327-0793Mobil: +36 30 247-9008; +36 30 247-9009Fax: +36 1 317-8613E-mail: info@haristravel.huwww.haristravel.comEng.szám: R-1153/95/99 |
Utazás: autóbusszal
Étkezés: ebéd (halászlé + második fogás)
SZEGED – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel és Szabadka mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen mintegy ötven épület őrzi a szecesszió különleges világát: bérházak, lakóházak, egyházi intézmények, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényében pompáznak. A magyar építészetben különösön fontos szerepe van a szecessziónak, azon belül is Szegednek. A híres nagy árvíz után ugyanis szinte a semmiből épült fel az egész város, és a 20. század elején még mindig bőven volt elég hely ahhoz, hogy a belvároson rajta hagyja a nyomát az új, divatos stílus. Ez pedig az éppen akkoriban terjedő szecesszió volt, annak is leginkább a magyaros irányzata.
A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. Több épülete is a maga korában különleges volt. A REÖK-PALOTA az építész fő műve, a floreális szecesszió különleges megnyilvánulása. A palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik, minden kis részlete valamiről mesél. A magyar szecesszió minden szépsége megtalálható itt: a virágok, a kecses ívek, indák, és madarak, a kidolgozott ablak- és ajtókeretek, de még a tetőt a sarkon lezáró stílszerű fekete sas figura is fantasztikus látványt nyújt. A megrendelője Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván volt. A gazdag földbirtokos egy különleges családi házat szeretett volna, így épülhetett fel ez a ház a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán. A palota többször is átesett felújításon, míg végül az épület 100. születésnapján nyitották meg ünnepélyesen a Regionális Összművészeti Központ névre keresztelt (REÖK) palotát, mely így tovább örökítette korábbi nevét. Ma időszaki képzőművészeti kiállításoknak ad otthon.
Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógáját is Szegeden találjuk. A többféle stílust megjelenítő ÚJ ZSINAGÓGA üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek.
Sétánk során érintjük a város 15 LEGJELENTŐSEBB SZECESSZIÓS ÉPÜLETÉT, majd a nap utolsó programjaként estebéd egy halászcsárdában. Érkezés Budapestre az esti órákban.
Utazás: autóbusszal
Étkezés: ebéd (halászlé + második fogás)
SZEGED – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel és Szabadka mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen mintegy ötven épület őrzi a szecesszió különleges világát: bérházak, lakóházak, egyházi intézmények, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényében pompáznak. A magyar építészetben különösön fontos szerepe van a szecessziónak, azon belül is Szegednek. A híres nagy árvíz után ugyanis szinte a semmiből épült fel az egész város, és a 20. század elején még mindig bőven volt elég hely ahhoz, hogy a belvároson rajta hagyja a nyomát az új, divatos stílus. Ez pedig az éppen akkoriban terjedő szecesszió volt, annak is leginkább a magyaros irányzata.
A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. Több épülete is a maga korában különleges volt. A REÖK-PALOTA az építész fő műve, a floreális szecesszió különleges megnyilvánulása. A palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik, minden kis részlete valamiről mesél. A magyar szecesszió minden szépsége megtalálható itt: a virágok, a kecses ívek, indák, és madarak, a kidolgozott ablak- és ajtókeretek, de még a tetőt a sarkon lezáró stílszerű fekete sas figura is fantasztikus látványt nyújt. A megrendelője Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván volt. A gazdag földbirtokos egy különleges családi házat szeretett volna, így épülhetett fel ez a ház a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán. A palota többször is átesett felújításon, míg végül az épület 100. születésnapján nyitották meg ünnepélyesen a Regionális Összművészeti Központ névre keresztelt (REÖK) palotát, mely így tovább örökítette korábbi nevét. Ma időszaki képzőművészeti kiállításoknak ad otthon.
Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógáját is Szegeden találjuk. A többféle stílust megjelenítő ÚJ ZSINAGÓGA üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek.
Sétánk során érintjük a város 15 LEGJELENTŐSEBB SZECESSZIÓS ÉPÜLETÉT, majd a nap utolsó programjaként estebéd egy halászcsárdában. Érkezés Budapestre az esti órákban.
A részvételi díj a belépőjegyek árát (kb. 1.000,- Ft) nem tartalmazza!
